Leiner Laura - Akkor szakítsunk

Sziasztok!
Ha már az Emlékezz rám a boltban vár arra, hogy átvegyem, gondoltam, jöjjön addig egy másik Leiner Laura könyv.

Előszó

Amikor évekkel ezelőtt megláttam a címet, teljesen beleszerettem. Aztán először elolvastam, és megutáltam. Egyszerűen nem éreztem úgy, hogy illene a történethez. És tudjátok, mi a helyzet? Hogy újra elolvastam, és ismét imádom. Mert most nem csak a jelenre, Liára és Norbira koncentráltam, hanem úgy az egészre. Mert már csak egy elhamarkodott mondatot látok, ami teljesen átalakította a jövőjüket.

Író: Leiner Laura

Magyar cím: Akkor szakítsunk

Fülszöveg

"Miért kell a szilveszternek feltétlenül az önfeledt bulizásról szólnia? Van az úgy, hogy az ember legfeljebb annyira vágyik, hogy egy rossz film előtt belesüppedjen a kanapéba, csokit és chipset tömjön magába, és közben zokogva búcsúztassa az óévvel együtt a frissen gallyra ment kapcsolatát.
Épp így tervezte Lia is, miután stílusosan, december 24-én szakítottak Norbival.
A barátaik azonban nem pontosan úgy képzelték el az év utolsó napját, mint Lia, ezért a szilveszter éjszaka végül sokkal inkább egy őrült road movie-ra hasonlított, amely fölött mintha mindenki elveszítette volna az irányítást…"

Információk

 - Szilveszter
 - Változatos szereplők
 - Rengeteg veszekedés
 - Sok-sok érzelem

Borító

Tudom, hogy van egy újabb kiadása is a történetnek, de a fönt látható borítóval van meg a könyv, úgyhogy erről beszélnék. Elég egyszerű, és igazából számomra semleges is. Tetszik, hogy a cím és az író neve egy olyan mintán van, ami karácsonyi kísérőlapra hasonlít, hiszen annak az ünnepnek is fontos szerepe volt a történetben. Az óra éjfélt mutat, amire minden szereplő várt, és Budapest is látható alul. A 'Love or Hate' feliratot megértem, hiszen az egész idő alatt ez a két érzelem volt jelen, de igazából teljesen felesleges a borítóra, főleg kétszer.

Történet

Azt sem tudom, hol kezdjem. Nagyon régen írtam utoljára értékelést, úgyhogy elnézést, ha egy kicsit nehézkesen indul. Szenteste napján Lia és Norbi szakítottak, ami a lányt nagyon megviselte, de mint kiderült, Norbit cseppet sem. Úgyhogy a lány azonnal kiakadt ezen és eldöntötte, ő is elmegy a szilveszteri buliba, ahogy a négy barát eredetileg is tervezte. És akkor beszéljünk egy kicsit a szereplőkről, mert nincs az az isten, hogy én a történettel kezdjek. Először is ott van Lia. Csak a könyv vége felé tudjuk meg, pontosan mi is történt karácsonykor, úgyhogy az elején még szimpatizál is az ember vele, hiszen éppen szakítás után vannak, erre kiderül, hogy az exe már randit is szervezett. Nem tudom, első olvasásnál hogyan éreztem, ahhoz túlságosan régen volt, de most egyszerűen utáltam Liát. Egy manipulatív, önző lány, és őszintén, nem is csodálkozom, hogy szakítottak. Szinte az összes tette és mondata idegesített, nem értem, hogyan tudott Norbi együtt lenni vele. Már eleve a bátyját is csak arra használta fel, hogy maga mellé állítsa Esztit és Csabit, ami szerintem elfogadhatatlan. Mármint, tudom, hogy különbözőek vagyunk, minden kapcsolat más, de akkor is, eszembe nem jutna, hogy ilyen helyzetbe hozzam a barátaimat. Szerintem teljesen normális, ha ők döntik el, mint szeretnének, és ha mind a két féllel jóban voltak, akkor az maradjon is úgy. Arról nem is beszélve, hogy Norbi és Csabi legjobb barátok voltak, úgyhogy nem is értem, Lia mit akart vele, vagy egyáltalán mit gondolt. A másik pedig, az ég szerelmére, attól, hogy két ember együtt van, mi a fenéért kellene egy egyetemre menniük? Mi a francért kellene akármelyiküknek is feladnia az álmát, a terveit? Az egyik elmegy ide, a másik oda, és amikor csak tudnak, találkoznak. Szerintem ez nem nagy ördöngösség. Ha szeretik egymást, úgyis együtt maradnak, és bármilyen nehéz is, megoldják. Ha pedig egy kis távolságot sem bírnak ki, nem tudom, hogyan tervezhetnek együtt leélni egy életet. Norbi pedig! Nem mondom, hogy tökéletes, mert pár nappal a szakítás után egy randi elég érdekes döntés, és ezt a részét nem tudom elfogadni. Mert akkor is egy két éves kapcsolatról beszélünk, ha a végére már kiszerettek egymásból, azért csak hagy az emberben némi nyomot. Nem hiszem el, hogy nincs szüksége egy kis nyugira. Na de ugorjunk át Esztire és Csabira, mert már emlegettem őket ugyan, de őket is kifejteném. Egyszerűen gusztustalan, amit leműveltek, ebben teljes mértékben egyetértettem Liával. Mármint, tök jó, hogy vannak emberek, akik képesek ilyen szinten rajongani egymásért, viszont vannak emberek, akiknek ez sok, akik a saját kapcsolatukban sem szeretnek ilyenek lenni. És igen, én is ilyen vagyok, úgyhogy ha meglátok egy párt, akik körül egy órási rózsaszín, cukormázas buborék van, akkor hátrébb lépek kettőt, és magukra hagyom őket. Viszont voltak pillanatok, amikor megkérdőjeleztem azt a fene nagy barátságot négyük között. Amikor a mekiben ültek, és Eszti meg Csabi elkezdte magyarázni, hogy eleve nem működött kettejük kapcsolata és tudták, hogy ez lesz, akkor csak néztem, hogy mi a bajuk. Nem lehet két kapcsolatot összehasonlítani, egyszerűen ez nem így működik. Esztiéké azért működött, mert rajongva szerették egymást, soha nem mentek bele vitába, inkább mindenben engedtek. Liáék viszont erősebb személyiségűek, ők foggal körömmel küzdöttek az igazukért. Pont. Szóval nagyon, de nagyon örültem, mikor Szilkó beleszólt, mert annyira igaza volt! És akkor térjünk rá erre a srácra, mert ő volt a napfény ebben a történetben. Szerintem a legtöbbet rajta lehetett nevetni, imádtam, hogy annyira őszinte és jó testvér. Még ha Lia meg sem érdemelte, és inkább hazavágyott volna, ott volt és támogatást nyújtott. Ami végül kifizetődő volt, de mindegy. Na de lássuk a történetet, mert már így is nagyon elhúzódik ez az értékelés, és még szinte semmiről nem beszéltem. Miután Lia eltervezte, hogy úgy tesz, mint aki továbblépett, és elmegy a buliba, aljas módon kiharcolta, hogy elmehessen. A szülők persze simán belementek, mert egyrészt boldognak látták a lányukat, miért tartanák otthon, kockáztatva, hogy megint depis lesz, másrészt kimozdította volna a szobából a testvérét. Aki Szilveszter névvel lett megátkozva, úgyhogy ezen a napon ki sem tette a lábát a lakásból, ami teljesen érthető. Félre ne értsetek, szép név a Szilveszter, de egy olyan világban élünk, ahol mindenből gúnyt űznek, abból is, amiből nem kellene. Szilkóról egyébként még érdemes tudni, hogy az exe, Era megcsalta, és azóta nem bírta túltenni magát ezen az egészen. Lia pedig pont erre ment rá, ami szerintem elég gusztustalan, mert tény, hogy túl kell tennie magát rajta, de nem hiszem, hogy a megfelelő módszert választotta. Arról nem is beszélve, hogy Szilkóék már rég szétmentek, és egyedül akkor ment oda hozzá, amikor neki volt szüksége valamire, azzal nem törődve, hogy esetleg Szilkónak is jól jött volna a támogatás már jóval korábban. De hagyjuk is ezt, gondolom már rájöttetek, hogy nem rajongok ezért a lányért. Szóval Szilkó úgy támogatja a húgát, hogy elfuvarozza Szánkó bulijára őt, Esztit és Csabit. Csak éppen Csabi félreértette az invitálást, és Norbi is felbukkan, szóval egy igazán kínos és romantikamentes légkörben utazhatnak a házibuli felé. Természetesen semmi sem megy simán, hiszen akkor unalmas és egyszerű lenne a történet, de nem akarok mindent elárulni, hátha valaki még olvasás előtt áll. SPOILER. Az, hogy Szilkó mindenhová fuvarozta a négyesünket, nagyon jó volt, mert egy kicsit tovább volt velünk, amit én nagyon élveztem. Ráadásul őt sajnáltam leginkább ebben a történetben, és annyira örültem, hogy nem állunk meg ott, hogy van egy múltja, aztán majd a hepiendnél elmeséljük, hogy vele is minden rendben van. Hanem már itt is láttuk, ahogyan végre túlteszi magát Erán, és külön öröm volt, hogy kacsintgat egy lány felé. Ami pedig Esztit és Csabit illeti; habár Lia története volt, azért a másik párosnál sem állt meg az élet. Tetszett, ahogyan az ő kapcsolatuk alakult, mert tényleg hatással volt mindenkire. Mindenki másképpen reagált a kapott hírre, és mindenkié száz százalékban jogos volt. Szilkót is megcsalták, így a dühét a lányon töltötte ki. Csabi csak sokkot kapott, hiszen semmi értelme nem volt a történteknek. Norbi, aki undorodott a lánytól. És Lia, akire annyira büszke voltam. Mert nem azt mondta, hogy na, a legjobb barátnőm vagy, idővel megbocsátok. Hanem azt nézte, hogy a bátyjával is pontosan ez történt, látta, milyen állapotba került emiatt, így eszébe sem jutott, hogy támogassa. És annyira igazuk van! Ha bizonytalan az ember, ott a párja, beszélje meg vele. Mármint, valamilyen szinten megértem, én is kilencedikben jöttem össze a párommal, nekem is ő az első, és amikor valaki azzal jön, a legszebb éveim mennek el, akkor esetleg elgondolkodom rajta. De az ég szerelmére, amíg valami működik, amíg valamit meg tudtok javítani, olyan hülyeség ezen aggódni. Ő viszont képtelen volt megbízni a barátjában, a barátaiban, úgyhogy megérdemelte azt, amit kapott. SPOILER VÉGE. Azért volt néhány dolog, ami zavart a történetben, amit szeretnék kifejteni. Az, ahogyan Ákossal viselkedtek, elég szemét dolog volt. Szerencsétlen egy idegen terepen volt, és nem vadidegenektől kért segítséget, hanem az ismerőseitől, erre pont ők verik át. Értelmetlenül. Mert az, hogy más nyomorán röhögsz, az elég szánalmas dolog, ők pedig pontosan ezt tették. Még ha nem is kedvelik, akkor sem volt hozzá sem okuk, sem joguk. Miklós pedig... Ismét csak Lia személyiségéről árulkodik az, ahogyan bánt vele. Ha már álcának használja, legalább lehetett volna vele őszinte. A végén pedig ki is derül, hogy egy értelmes fiúról van szó, szóval nem értem, előtte miért volt olyan butának beállítva. Összességében egy könnyed és gördülékeny történet, ha nekiállsz és nincsen semmi dolgot, pár óra alatt a végére is érsz. Vannak benne ugyan komolyabb témák, vagy éppen olyan, ami miatt a fejedet vernéd a falba, hogy legyen már elég, de végig tudsz nevetni és szórakozni a történeten. Ha nem is lesz az ember kedvenc könyve, megéri elolvasni.

Idézetek

"Van az a jelenet az Ördögűzőben, amikor a csukott szobaajtót mutatják, és totál para az egész, pedig semmi extra nem történik. Na, kábé ilyen a bátyám szobája."

"Jól ismerem a bátyámat, de ebben az esetben nem voltam biztos benne, hogy a tekintete azt sugallta, hogy „kitegyem-e a kocsiból?” vagy hogy „akarod, hogy kinyírjam?”"

"– Hé, ti ketten – állt meg mellettünk Szilkó. – Miután megrendeltetek fejenként egy tehenet, szólnék, hogy felszabadult egy lezabált asztal, ott leszek – mutatott az ablak melletti sorra, ahol valóban éppen távozott egy társaság, Szilkó pedig unottan odakullogott."

"A kúton dolgozó szilveszteri személyzet nyilván már sok mindent látott, én például azt hittem, az ilyen edzett embereket már semmivel nem lehet megdöbbenteni, így kicsit furán vette ki magát, hogy nyilván a biztonsági kamera benti monitorján át látták, ahogyan megérkezünk, és kirohantak elénk, amolyan „mi a fene???” pillantással.
– Kifogyott a benzinünk – köhintette Szilkó, teljesen átfagyva és reszkető fejjel.
– Te jó ég, srácok, honnan toljátok? – rohant felénk a kutas, akin olyan vastag kabát volt, hogy kedvem lett volna átölelni. De azt azért mégsem tehettem.
– Őszintén? Alaszkából – didergett Norbi."

Remélem, tetszett a bejegyzés,

Peetagey Smile