Monica Murphy - Második esély pasi

Sziasztok!
Végre túl vagyok a belügyön, felmondtam mind az öt tételt ötösre, úgyhogy végre idejutottam a géphez. Szóóóval hoztam is egy bejegyzést! :3

Előszó

Nem is tudom, mit mondjak erről a könyvről. Az előző része nem fogott meg annyira, erre a könyvre pedig egyáltalán nem emlékeztem. Szóval mondhatni, hogy félve álltam neki, de úgy voltam vele, ha már elkezdtem, be is fejezem a sorozatot.

Író: Monica Murphy

Magyar cím: Második esély pasi (Drew+Fable 2.)

Eredeti cím: Second Chance Boyfriend (Drew + Fable 2.)

Fülszöveg

"Romokban hever az életem. Így tudnám összefoglalni jelenlegi helyzetemet. A futballedzőm engem hibáztat a szezonzáró meccs kudarcáért, ahogy az egész csapatom is.

Két teljes hónapot töltöttem azzal, hogy a sebeimet nyalogattam, mint egy igazi lúzer. Elvesztettem a barátnőmet, Fable Maguire-t, az egyetlen lányt, aki igazán fontos nekem, mert azt gondoltam, hogy csak szenved mellettem.
Most rájöttem, én vagyok az, aki nem tud nélküle létezni. Ő hiába csinál úgy, mintha már túltette volna magát a dolgon, tudom, hogy legalább annyit gondol rám, mint amennyit én őrá. Túl jól ismerem. Annyira sebezhető… én csak segíteni szeretnék neki, átölelni és szeretni őt.
Csak annyit kérek, hogy adjon még egy lehetőséget.
Egymás nélkül elveszettek vagyunk, de együtt az örök szerelem vár ránk!"

Információk

 - Egy kapcsolat rendbehozása

 - A múlt tényleges lezárása
 - Egy befejezés
 - Egy új élet lehetősége

Borító

Az előzőnél valamennyivel jobban tetszik ez a borító, de továbbra sem rajongok érte. A cím itt is nagyon tetszik, és a lenti szürke sávot ennél is eltüntetném.

Történet

Amit egyáltalán nem értettem, hogy Drew miért hagyta el az előző rész végén Fable-t. Értem én, hogy fel kell dolgoznia a múltját, de ha egyszer megtalálta azt, aki segített neki benne, miért hagyja el, és keres mást? Jó, tény, hogy egy szakember többet segíthet, de Fable mellett is tudott volna dokihoz járni. Egy kicsit ezt is összecsapottnak érzem, hiszen a kettejük elválása óta két különböző időpont van említve, ami nem is lenne gond, hiszen telik az idő, akkor nyilván a napok száma is növekszik, itt azonban kevesebb idő lett említve. A szereplők itt sem igazán fogtak meg, viszont a cselekmény sokkal jobb volt. Mindketten próbálták folytatni az életüket, de nehezen ment a másik nélkül, ami klisés, de na. Ez van. Fable már nem hagyta magát, és visszaszólt az anyjának, ráadásul igen hamar egy új munkahelyet is talál magának. Őszinte leszek, azt hittem, szerelmi háromszög lesz, és nagyon örültem, hogy végül mégsem alakult ki. Vannak helyzetek, amikor többet ront a történeten, mint javít, és szerintem itt is ez lett volna a helyzet. Drew elég rendesen belehúzott az élete rendbetételébe, dokihoz jár és koncentrál a sulira. Mégsem tudnak a másik nélkül élni, és igen, nagyon, de nagyon unalmas volt ezeket a részeket olvasni, mert az olvasó tudja, hogy a fenébe is, úgyhogy egymásba futtok, és újra fellángol a szerelem, aztán jöhet a boldogan éltek, míg meg nem haltak. És a helyzet az, hogy ez valóban így volt, csak éppen arra nem számítottam, hogy előtte még lesz néhány érdekes helyzet. SPOILER. Az, hogy Fable anyja egy személyes kis bosszút állt, nagyon meglepett. Olyan kevés szerepet kapott, hogy az ember szinte el is feledkezett róla. Ettől függetlenül ő zokon vette a lánya beszólásait, és gondolta, ad egy kis leckét neki. És igen, tényleg szörnyű, hogy egy anya képes így bánni a gyerekeivel, de ez csak egy kitalált történet, szóval na! Én örültem, hogy volt benne ilyen, mert tényleg nagyon váratlan, és érdekes volt. Emiatt persze Fable kényelmetlen helyzetbe került, de legalább megmutathatta, hogy tényleg tökös. Mert itt nem éreztem azt, hogy csak állítják róla, hanem tényleg próbált megoldást találni, és minél jobban kijönni a helyzetből, minél kevesebb segítséggel. Úgyhogy igen, egy picit megkedveltem Fable-t. Drew pedig. A múltban neki is kijutott a sorsa, és az előző kötetben kiderült, hogy sokkal rosszabb volt ez az egész viszony, mint azt az ember gondolná. Mégis az írónő csinált egy kis csavart, és ezt imádtam! De komolyan. Az, hogy Drew apja el akart válni Adele-től, adott egy pluszt a történetnek, és az ebből adódó következmények koronázták meg. Igen, tudom, aki ismeri a cselekményt, most biztos arra gondol, bunkóság ilyet állítani, tekintve, mi a vége. De tényleg, ez értelmet adott ennek a kötetnek. Mert így a két könyv között eltelt két (?) hónap, és volt idő, hogy a dolgok úgy alakuljanak, ahogy. SPOILER VÉGE. Szóval igen, nekem jobban tetszett ez a rész, mint az előző, mert több és érdekesebb volt a cselekmény. Nem lett óriási kedvenc, de azért megérte elolvasni, és időnként szívesen olvassa újra az ember. Akár tetszett az első rész, akár nem, megéri elolvasni.

 Idézetek

 Ezt már csak azért is belerakom, mert Johnny Depp idézet. :3

"Becsukhatod a szemed azok előtt a dolgok előtt, amiket nem akarsz látni, de a szívedet nem csukhatod be, hogy ne érezz. "

"– Az ember nehezen hiszi el, hogy valaki önmagáért szereti, amikor ez a valaki látta az összes hibáját, és ismeri az összes titkát."

"Félünk túlságosan szeretni, nehogy kiderüljön, hogy a másiknak semmit se jelentünk. "

Remélem, tetszett a bejegyzés,

Peetagey Smile