Jennifer Lynn Armentrout - Dermesztő érintés

Sziasztok! 
Újra itt van a hétvége, én pedig egy újabb értékeléssel érkeztem.

Előszó

Armentrout már régóta az életem része, egyszerűen imádom a stílusát és a történeteit. Igyekszem mindig nyomon követni, hogy mikor jelenik meg új története, és hál' istennek a családból mindig van valaki, aki a legújabb részt ajándékozza karácsonyra/szülinapomra. Mivel elég közel van egymáshoz a két dátum, néha egyszerre kapom meg a könyveket, és idén is ez történt. Úgyhogy fogalmam sincs, pontosan melyik alkalomra kaptam meg a Dermesztő érintést, csak arra emlékszem, hogy folyamatosan bámultam a fa alatt, és alig vártam, hogy végre sort keríthessek rá! ♥

Író: Jennifer Lynn Armentrout
Magyar cím: Dermesztő érintés (Komor elemek 2.)
Eredeti cím: Stone Cold Touch (The Dark Elements 2.)

Fülszöveg
"Minden ​érintésnek ára van.
Layla Shaw megpróbálja újjáépíteni darabokra hullott életét – ez nem könnyű feladat egy tizenhét éves lánynak, aki szinte teljesen biztos abban, hogy ennél rosszabbra már nem fordulhatnak a dolgok. Lehetetlenül vonzó legjobb barátja, Zayne reménytelenül elérhetetlen a számára, hiszen Layla csókjának titokzatos ereje kiszívná a lelkét. Az őrzők klánja mindig is megvédte a lányt, ám egyszeriben kiderült róluk, hogy veszélyes titkokat rejtegetnek. És Layla szinte gondolni sem bír Rothra, a pokolian dögös démonhercegre, aki úgy megértette őt, ahogy senki más tudná.
Ám a mélypont néha csupán a kezdet. Layla ereje ugyanis váratlanul változásnak indul, és kínzón csábító ízelítőt kap abból, ami mindig is tiltott volt a számára. Azután, amikor a lány a legkevésbé számít rá, Roth visszatér, és olyan híreket hoz, amik örökre megváltoztathatják Layla világát. A lány végre megkaphatja azt, amire mindig is vágyott, de mivel közben szó szerint elszabadul a pokol, és egyre csak gyűlnek az áldozatok, az ár talán magasabb, mint amit Layla hajlandó megfizetni…"

Információk
 - Démonok
 - Vízköpők
 - Szerelmi háromszög
 - Fordulatok
 - Rengeteg titok


Borító

Nagyon tetszik ez a kék borító, több okból is. Az egyik az, hogy Zayne-nek kék szeme van, ráadásul ebben a könyvben több szerepet kap, és ő is van a borítón, úgyhogy imádom. A másik ok pedig az, hogy teljesen más, mint Roth, mint a tűz és a víz, piros és kék. Egyedül a bónusz novellás és az idézetes szöveg elhelyezésével van bajom, de amikor ránézek a borítóra, elsőre fel sem tűnik, úgyhogy nem vészes.

Történet

Tudjátok, néha határozottan rossz, ha az ember diákként egy könyvesboltban dolgozik. Eddig mindig karácsony előtt voltam, amikor a legtöbb általam várt könyv megjelenik, amikor mindenki rendel, és tele van a polc ezekkel a gyönyörűségekkel. És amikor van egy pillanatnyi szünet, akkor csak elfordulsz a pénztártól és ott találod szembe magad a kísértéssel. Természetesen nem tudtam megállni, és fellapoztam a könyv legvégét, ééés igen, még olvasás előtt megtudtam a legfontosabb dolgot. Úgyhogy ebből a szempontból nem volt az igazi a történet, néha alig vártam, hogy túl legyek egy részen, és megtudjam, a végére hogy jött össze ez a sok katyvasz. De ettől függetlenül egy fantasztikus rész volt, meg merem kockáztatni, hogy jobb, mint az első. Abban viszont teljesen biztos vagyok, hogy egyáltalán nem volt ugyanolyan a hangulat! Az olyan kis könnyed volt, Laylát szerető és támogató emberek vették körül. Itt meg? A könyv végén már két kezemen meg tudtam számolni, hogy ki az, akiben tényleg lehet bízni, és ki az, akiben egyáltalán nem. Na de túlságosan előreszaladtam, kezdjük az elején! Az, hogy Roth a Pokolba került, szerintem mindenkit kiakasztott, és a legtöbb olvasó alig várta, hogy megtudja, mégis mi a fene lesz a második részben. Őszintén szólva én már felkészültem, hogy na akkor Layla kitalál valami frankó tervet, hogy Caymannal majd lemennek a lifttel, aztán durr bele. Erre a könyv elején Layla szenved az események miatt, még szokja, hogy Bambi az ő testén van, Zayne pedig csapja neki a szelet. Roth pedig? Mintha mi sem lenne természetesebb, egyszerűen csak felbukkan. Ami tök menő volt, megvan az előnye, ha az Ördög kedvel. De a francba is, teljesen váratlan volt! Ráadásul rögtön feldob egy olyan témát, ami mindenkit kellemetlenül érint: született egy lilin, akit meg kell találni, úgyhogy össze kellene fogniuk, amíg meg nem találják. Őszintén, nem vártam, hogy Abbot majd belemegy, egy piros pont neki ezért. Laylához hasonlóan mindenki azt várta, hogy az első találkozás majd milyen boldog pillanat lesz, erre Roth egy igazi taplóként viselkedett. Ami azt illeti, az okot nem sikerült eltalálnom, de szerintem elég egyértelmű volt, hogy nem önszántából teszi ezt. Mármint nyilván az ő döntése volt, de hogy van valami a háttérben, ami erre készteti. És ez az írónőnek is kényelmes volt, mert így ki tudott alakítani egy "szerelmi háromszöget". Pontosan, idézőjelben. Mert nekem egyáltalán nem volt az. Most komolyan, Zayne egy cukorfalat, tényleg, de annyira egyértelmű, hogy semmi nem lesz közte és Layla között! Annyira közel állnak egymáshoz, és tény, hogy voltak jó pillanataik, viszont... Nem is tudom, annyi embernél olvastam, hogy lenyűgözte őket Zayne. De... Olyan semmilyennek éreztem. Egy röpke kis kitérőnek, mielőtt Layla újra összejönne Rothtal. Aztán lehet, hogy tévedek, ki tudja? Mindenesetre örültem, hogy Zayne egy kicsit több szerepet kapott ebben a könyvben, mert bár főszereplő, az előzőben alig ismerhettük meg. Itt sokkal inkább Layla mellett állt, és istenem, hol volt eddig Danikának ez az énje? Persze, Layla is rossznak állította be, és nem adott neki akkor esélyt. De annyira kedvelhető a lány, és nagyon remélem, hogy a későbbiekben benne lesz még, mert kár lenne, ha eltűnne. Nicolai már az előző részben is szimpatikus volt, itt viszont megszerettem, de komolyan! Még csak nem is szoros a kapcsolata Laylával, de helyén volt a szíve, amikor kellett, és ez a lényeg. Dez is meglepetést okozott, remélem, ő is felbukkan még a történetben. Abbot pedig... Az előzőben hiába volt néha szigorú, mégis kedveltem, és tiszteltem, amiért befogadta Laylát. Itt pedig? Legszívesebben saját kézzel fojtottam volna meg! Mégis hogy viselkedhetett így? Hiszen a fogadott lányáról van szó, az ég szerelmére! Erre mint egy hisztis kisgyerek, dúlt fúlt és ostobán viselkedett egész idő alatt. És van még egy karakter, akit nagyon, de nagyon rühellek, azért, amit tett, de most direkt nem írom le a nevét. Ne aggódjatok, majd rájöttök, amikor egy bizonyos ember tettén mindenki megbotránkozik... Na az a mi emberünk. Hm-hm-hm, azt hiszem, minden szereplőn végigfutottunk, úgyhogy ideje tényleg rátérni a történetre. Tehát ott tartottam, hogy a lilin egy kis problémát jelentett, és egész végig azt a személyt keresik. Nagyon tetszett, hogy visszamentünk a suliba, mert nagyon kedvelem Staceyt és Samet, plusz ők elősegítették a Zayne-nel való kapcsolatot, ami érdekes helyzeteket szült. Ráadásul én Roth párti vagyok, szóval örültem, amiért a suliban kettesben lehetettek Laylával, Zayne nélkül. Arról nem is beszélve, hogy folytatták azt a jó szokásukat, hogy össze vissza császkálnak az iskolában, és bajba keverik magukat! SPOILER. A tornatermes jelenetet nagyon, de nagyon szerettem! Nem csak azért, mert szereztek egy új barátot, akit én személy szerint eléggé megkedveltem. Hanem azért is, mert Layla megmutatta, hogy mikre képes. Eddig olyan ritkán volt alkalma harcolni és csinálni is valamit, mert Abbot nem a legnagyobb támogatója. Viszont mióta Layla megismerte Rothot, sokkal bátrabb és harciasabb lett, felszólalt Abbot ellen, amikor a férfi ismét igazságtalan volt. És nem félt küzdeni sem. Már az előző részben is volt egy közös harcolós jelenetük Rothtal, szóval öröm volt egy újabbat olvasni, amiben ráadásul Layla volt az ügyesebb. Fogjuk rá. Na meg amikor Roth rávette, hogy lépjenek le a suliból! Istenem, Roth lakásában biztosan van valami katalizátor, mert akárhányszor ott voltak, történt valami igazán jó dolog! ♥ SPOILER VÉGE. Azért a Layla-Roth-Zayne trióval sem volt bajom. Tény, hogy Zayne-re egy kicsit nehezteltem, szerintem teljesen jogosan, amit Roth is felhozott. Az előző rész végén a démon megmentette az őrző seggét, és mintha Zayne ezt elfelejtette volna. Nem elég, hogy bunkó volt Rothtal, még Laylára is rámozdult. Nyilván a kettő között van összefüggés, de akkor is! Szóval a triónknak is voltak jelenetei, és nagyon szerettem, hogy kimozdultak néha az iskolából, illetve az őrzők fészkéből. És ha ez még nem lenne elég, szimplán Layla és Zayne pillanatok is voltak, amiket szerettem, tényleg, hiszen nagyon édes pár lennének. De Layla képes bárki lelkét elszívni, még akkor is, ha jelenleg változik a képessége. Úgyhogy én ezt már eleve egy olyan érvnek éreztem, ami a kapcsolat ellen szólt. És egy picit idegesített is, hogy ennek ellenére, na meg a Layla-Roth kapcsolat ellenére próbálkozik a lánynál. SPOILER. De édes istenem, amikor a moziba mentek! Egyáltalán nem érdekelt, hogy az egy randi lett volna, mert nagyon hálás voltam azért a jelenetért! Stacey és Layla barátsága nagyon szoros, és amikor végre valahára kiderült, hogy mi is a lány... Csak még jobb barátok lettek. Persze, Sam is ott volt, ő is megtudta, szuper, de Stacey és Sam közül mindig a lány volt a kedvencem, így neki örültem leginkább! SPOILER VÉGE. Istenem, nem is tudom, miről beszéljek! Legszívesebben minden egyes csodás és kevésbé jó pillanaton végigmennék, kitárgyalva, de tekintve, hogy lehet köztetek olyan, aki olvasás előtt áll neki ennek a bejegyzésnek, nem akarok kockáztatni. Az utolsó száz oldal kegyetlen volt, minden eddig biztosnak vélt dolog kifordult önmagából! Csak kapkodtam a fejemet, hogy már megint mi történt, és ez az érzés szerintem tízszer jobb lett volna, ha nem tudom meg a legutolsó csavart már az elején. De ettől függetlenül is volt éppen elég érdekes szituáció, és alig várom a folytatást! Elég sok dolog van, amire választ akarok kapni, jó néhány szereplőért aggódom, na meg a jövőjük miatt. Függővég tekintetében szerintem ez sokkal keményebb volt, mint az első rész, és a francba is, nagyon nehéz lesz a megjelenésig várni rá! Én mindenkinek ezer örömmel ajánlom ezt a sorozatot, meg úgy az összes Armentrout könyvet! ♥

Idézetek

"– Na, szép. – Zayne elengedte a kezemet, és a derekamra simította a tenyerét. – Ezek szerint nemcsak démon vagy, hanem zaklató is."

"Csakhogy amikor kilendültem a kocsiból, csizmás lábam a semmibe lépett. Elvesztettem az egyensúlyomat, és a karommal igyekeztem felfogni az esésemet, ahogy orra buktam. A hátizsákom kipottyant a kezemből, a tenyerem nagyot csattant a kövön. Bambi váratlanul megint elmozdult rajtam, a derekamra tekeredett, mintha attól tartott volna, hogy a végén még összenyomom a pofára esésemmel.
Ezzel aztán nagy segítségemre volt, mondhatom."

"Önelégülten nevetett, én pedig tudtam, jó esély van rá, hogy ki fogom nyírni, és elrejtem a holttestét a vén tornateremben."

Remélem, tetszett a bejegyzés,

Peetagey Smile