2017. július 26., szerda

Leiner Laura - Késtél

Sziasztok!
Az elmúlt napokban akartam még értékeléseket írni, de vasárnap babalátogatóba mentünk, amit ki kellett heverni hétfőn, kedden meg programom volt, szóval most, így a szakadó jégesővel mit sem törődve gépelem ezeket a sorokat. :3

Előszó
Leiner Laura könyveivel viszonylag későn ismerkedtem meg, olyan hatodikos lehetettem, amikor volt a nagy Szent Johanna Gimis őrület. Csak azért se akartam elolvasni, mert mindenki odavolt érte, végül hetedikben mégis nekiálltam. Utána jött az Akkor szakítsunk, és bár mind tetszett, egyik sem volt olyan jó, mint ez a sorozat.

Író: Leiner Laura
Magyar cím: Késtél (Bexi 1.)


Fülszöveg
"Budai Rebeka élete tizenhat évesen fenekestül felfordult, amikor posztolt a barátja falára egy szemrehányó, egy szál gitáros dalt, a Késtélt.
Azóta ő Bexi, aki immár a második lemezén dolgozik, a dal ugyanis óriási sláger lett és országos hírnevet hozott számára.
Körte, a tetoválóművészből avanzsált menedzser épp egy tévés fellépést szervezett le a Pop/Rock sztár leszek! döntőjébe, ahol Beki a legesélyesebb versenyző duettpartnere lesz.
Nagy Márk nemcsak az énekhangjával, hanem külsejével is belopta magát a női nézők szívébe, de Bekivel már nehezebb dolga lesz…"

Információk
 - Énekesek
 - Műsor
 - Ex
 - Beképzelt srác
 - Különleges szereplők

Borító
Őszintén szólva nekem az előző borító is bejött, a Hullócsillag például abban a kiadásban van a polcomon. Én bár mind a kettő tetszik, én a két típust kevertem volna. Sokkal jobban tetszik, hogy fekete a háttér, mert a másik túlzsúfolttá vált a sok kis hangjegy miatt. Az író neve és a cím is jobban tetszik az új borítón, viszont a mikrofon a másikon nekem nagyon bejön, szerintem az sokkal jobb! A könyv gerincén pedig ott van egy hangjegy, és amint egy következő kötetet veszünk a kezünkbe, a következőn már egyel több lesz belőle, ami szerintem nagyon jó ötlet! Nekem legalábbis nagyon tetszik, hogy nem a borítón van feltüntetve a sorszám, hanem így van megoldva.

Történet
Furcsa volt újra nekiállni ennek a sorozatnak. Anno, amikor elkezdtem, a Hullócsillagnál tartott a sorozat, és én azonnal kölcsönkértem mindkettőt, aztán amilyen gyorsan csak tudtam, elolvastam őket. Utána epekedve vártam az Illúziót, hiszen már közel voltunk a megjelenéséhez, és az is levett a lábamról. Aztán rengeteget kellett a Nélküledre várni, megjelent, én pedig nem is tudom... Egyszerűen eltűnt az a nagy késztetés, hogy azonnal folytatnom kell. Pedig odaadták, ott állt a polcomon egy ideig. Mégsem álltam neki, ráadásul addigra el is felejtettem a történet nagy részét. Végül megkaptam a saját példányaimat, és öt nap alatt bedaráltam a sorozatot. Na jó, négy nap volt, csak molyon este jelöltem be a könyv olvasásának kezdését. Oké, gondolom unjátok ezt a mesélést, szóval belevágok. Őszintén szólva, ha először olvastam volna, megkapta volna az öt csillagot, mert nagyon jó történet. De mégsem volt annyira jó így másodszorra, ami azért csalódás, tekintve, hogy anno mennyire szerettem. És néha Bexi meg Márk is idegesített egy kicsit, ami szintén zavaró. Mert ettől függetlenül még kedvelem őket, sőt, nehéz most csak az erre a kötetre vonatkozó érzéseimről beszélni. Körte viszont az elejétől kezdve hihetetlenül nagy kedvenc. Egyszerűen bírom a fejét, vicces, rendíthetetlen, ha a családjáról van szó, bármit megtesz értük, és érzékenyebb, mint azt bevallaná. Aszádék annyira nem nőttek a szívemhez, attól függetlenül, hogy szeretem őket. Olyan a semlegesnél-egy-kicsit-jobban-szituáció, értitek. Bexi családját szintén megkedveltem, meg persze Kemált is, bár néha ijesztő az a pasi. Geri egy görény, már ebben a részben is utáltam, de gondolom sokan vannak ezzel így. Anti... Nem is tudom. Sokáig nagyon szerettem, viszont most az újraolvasásnál csak kezdetben bírtam, aztán átfordult ez rosszallásba. Szeretem azért, amit Bekiért tett, de a vége felé, már idegesített. És most be is fogom, mert ez a későbbi részekre vonatkozik, most pedig visszatérek a történetre. Ez az egész helyzet annyira érdekesnek tűnt, és még mindig érdekel! Bexi egy énekes, aki bár kezdő, azért sokkal több mindent tud erről a világról, mint Márk. Nagy Márk viszont egy önelégült sztárjelölt, akit elvakít az egész show. Vagy legalábbis így tűnik. Ahogy haladunk a történettel, azért néha-néha megmutatkozik a rendes énje, és pont ez az, ami miatt az ember nem utálja meg Nagy Márkot, és ad neki egy esélyt. Vagy legalábbis velem így volt. Ó, te jó ég, mindössze egy hét alatt történik minden, és baromi sűrű az egész, mégis így érzem tökéletesnek. A Pop/Rock sztár leszek! miatt kénytelenek egy kicsit több időt tölteni egymással, és élveztem a párosukat! Bár még csak ismerkedtek, mégis szurkálódtak, én pedig ezt a könyvekben imádom! Bexi családja pedig odavan Nagy Márkért, a műsornak hála pedig megismerkedtek, és néha egy kicsit furcsa volt, hogy ennyire rajongtak a fiúért. Oké, tehetséges, helyes, felfogtam, de azért mégis csak ott van Beki, akire tekintettel kellene lenni. A francba, úgy érzem, hogy csak beszélek, de nem mondok semmit. Az a helyzet, hogy nagyon szeretem ezt a történetet, és bár van cselekménye, nem olyan sok. Nem akarom nagyon lelőni a poénokat, de szerintem érdemes elolvasni, mert egy könnyed történet, amiben bár van egy nagyon kevés szerelem, azért ebben a kötetben még minimális. Inkább kollégaként tekintenek egymásra, és itt még csak a barátkozással próbálkoznak, ami szerintem kell! Sokkal jobb, mint azonnal belezúgni, csak úgy, nuku ismertség nélkül. Egy áttörés volt a kapcsolatukban, SPOILER. amikor Márk megbetegedett, SPOILER VÉGE. akkor már tényleg voltak érzéseik a másikkal kapcsolatban. Nem azt mondom, hogy teljesen egymásba voltak zúgva, és kétségbe voltak esve, hogy te jó ég, most mi lesz? Egyszerűen Beki féltette Márkot, Márk féltette magát, és ez így nekik rendben is volt. Szerintem ott kezdtek el igazán barátként tekinteni egymásra. SPOILER. És annyira imádtam, amikor Márk felhívta a döntő előtt Bekát! Egyszerűen ez is egy olyan pillanat volt, amikor megmutatta az igazi énjét, amikor nem félt, hogy esetleg megtudják, milyen ember is ő. SPOILER VÉGE. Azért Geri is felbukkan a történetben, akire még nem tértem ki. Bármennyire is haragszom Bekire, amiért kereste a társaságát a fiúnak, lássuk be, nem csak a történet miatt kellett ez. Nem volt normális lezárása a kapcsolatuknak, hirtelen ért véget, és Beki szerelmes volt belé egykor. És az első szerelmünket soha nem feledjük. Ez nem csak egy nyálas hülyeség, ez tényleg így van, még ha nem is voltál együtt az illetővel. Mindig benned lesz, hogy egykor fontos volt, mert vele éreztél életedben először mást. Nem is tudtam, hogy ilyen mélyenszántó gondolataim vannak! A lényeg, hogy megértem, miért örült Bexi, hogy Geri ott van, és érdekli mi van vele. És ha már a régi és új dolgok keresztezéséről van szó. Beki képtelen volt nem járni a zeneboltba, ahol Norbi dolgozik. És bár voltak olyan pillanatok, amikor haragudtam a srácra, azért megkedveltem őt is. Tudom, nagyon mellékszereplő, de így van. A Somebody That I Used To Know pedig tökéletes szám, én legalábbis a Glee miatt imádom!
" – Hol a kártya? – kérdeztem.
– Nálam. De mit kapok érte?
– Ne szórakozz már, a kishúgomnak lesz. Valamilyen agyi ellenesség miatt szereti, amit csinálsz.
– Jó tudni, hogy a családodban legalább valakinek jó ízlése van."

" – Gyuri bá’ az. Vedd fel! – dobtam át Körtének a telefonomat.
– Mi van? Én biztos nem – hajította vissza a rezgő készünket. – Nem mondta le anyád a magánórákat a hétre?
 – De, dehogynem – bólogattam. – Gondolom, most csak ellenőriz, hogy azért tanulgatok-e... – dobtam el újra a telefont.
– Kiről van szó? – érdeklődött Márk.
– A magántanáromról. Brrr – borzongtam meg.
– És nem mertek vele beszélni? – kérdezte.
– Hülye vagy? Az az ember a múltkor engem is kikérdezett. Beszél vele a halál – passzolta vissza a telómat Körte."

" – Adjatok egy piskótát - mondtam csalódottságtól keserű ízzel a számban.
– Csak egy maradt, de annak Bogyó megnyalogatta a tetejét, hogy más ne ehesse meg – magyarázta Puding.
– Oh - szipogtam szomorúan. – Nem baj, add ide – vontam meg a vállamat.
– Közénk való! – röhögtek össze.
– Gyerek, mi van veled, meghülyültél te is? – kapkodta a fejét Körte vezetés közben."

" – Nevessetek össze! – szólt a hang a fülembe.
– Hahahha! – csaptam Márk vállára vidáman.
– Most ezt is mondták, hogy csináld, vagy megőrültél? – kérdezte Márk kissé elbizonytalanodva."

Remélem, tetszett a bejegyzés,
Peetagey Smile

2 megjegyzés:

  1. Szakadó jégeső?? Nálunk hét ágra süt a nap...
    Én is a Hullócsillag megjelenése felé kezdtem a sorozatot! :D
    Én oda meg vissza vagyok ezért a sorozatért, viszont a kritikád elgondolkodtatott. Anno minden betűt az égig dicsértem, azt viszont nem tudom, most is így lenne-e. Talán majd újraolvasom az egészet, nem tudom...
    Nagyon tetszett a kritikád, az idézetek baromi jók, nagyon várom a többi bejegyzést! ;)
    Ölel, Gab
    Ui.: Amiket spoilerként megneveztél részeket, azok a kedvenc jeleneteim! *-* Bocsi, érdektelen információ :D

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Mázlista. Nálunk lámpa mellett is szinte sötét volt...
      Igen, mert azért az ember változik, és mégis csak máshogy gondolkodik. Szóval ajánlom is, meg nem is az újraolvasást:D
      Örülök, hogy tetszett :3 Ezeket látva tök csalódott vagyok amúgy, mert a későbbi részekben azért vannak jobb idézetek:D
      Ui.: Nem gond, Érdekel:D

      Törlés