2018. április 2., hétfő

Jennifer Lynn Armentrout - Perzselő csók

Sziasztok! 
Igazából a Narniát szerettem volna kitenni, de tekintve, hogy eddig jóformán semmire nem volt időm, egy már kész bejegyzéssel érkeztem. A Narniából pedig megírom a maradék négy értékelést, és szerintem egyben, egy napon lesznek olvashatóak.
Kellemes nyuszit mindenkinek, aki locsolókra vágyik, kívánok minél többet. Akik szintén bujkálnak: sok sikert! :3

Előszó
Tök büszke voltam magamra, hogy az írónő összes könyvét elolvastam. Aztán nem tudom, mi történt, őszintén, nem is érdekel, de sorban jönnek ki az Armentrout könyvek. Úgyhogy én hatalmas vigyorral a képemen, a tételeket félredobva vetettem rá magam az első megkaparintott könyvre. :3



Író: Jennifer Lynn Armentrout
Magyar cím: Perzselő csók (Komor elemek 1.)
Eredeti cím: White Hot Kiss (The Dark Elements 1.)

Fülszöveg
"Az ​első csók az utolsó lehet.
A tizenhét éves Layla nem vágyik másra, csak normális életre. Szeretne beilleszkedni az iskolában, és rendes randira menni a dögös Zayne-nel, akibe egy örökkévalóság óta bele van zúgva. Az a gond, hogy Zayne úgy bánik Laylával, akár a kishúgával – ráadásul a lány élete csöppet sem normális. Layla félig démon, félig gorgó, és olyan képességekkel rendelkezik, mint senki más. És bár Zayne őrző, azaz a gorgók közé tartozik, akiknek feladata a démonok levadászása és az emberek védelme, Layla csókja megölne bárkit, akinek lelke van – beleértve Zayne-t is.
Aztán a lány megismerkedik Rothtal: a tetovált, pokolian szexi démonnal, aki azt állítja, hogy minden titkát ismeri. Layla tudja, hogy távol kéne tartania magát tőle, de nehéz ellenállni a kísértésnek, amikor ezzel a fiúval végre nem akadály a csókolózás. Ha megbízik Rothban, azzal végleg tönkreteheti az esélyeit Zayne-nél, miközben árulónak bélyegezheti az őrzők családja, akik felnevelték. Ám miután Layla egy erőszakos démon-összeesküvés kellős közepén találja magát, az ellenség csókja egyszeriben semmiségnek tűnik a közelgő világvégéhez képest."

Információk
 - Démonok
 - Vízköpők
 - Öszvér főhős majd megértitek
 - Azért egy kis hétköznapiasság
 - Ó, és zombik is vannak
 - És igen, nem mondok semmi konkrétumot, nem lövöm le a poént


Borító
Elsőre kicsit furcsa volt ez a piros-fehér duó, de be kell valljam, bejön! Amúgy is odavagyok a vörösért, úgyhogy nem kell sokat nyújtani emellett a szín mellett. De inkább azért tetszik, mert ha normális fénnyel lennének megvilágítva a modellek, az inkább már a Várok rád sorozatra hajazna. Ez meg így elkülöníti tőle, legalábbis számomra. Mondjuk kicsit fura, hogy szegény srác arcán van egy felirat, de ez a legkevesebb.

 "Egy démon ólálkodott a McDonaldsban."
Most komolyan, melyik másik írónak jutna eszébe így kezdeni egy könyvet, ha nem Jennek? Imádom ezt a nőt, de komolyan! Egyszerűen zseniálisak a könyvei, és minden története levesz a lábamról. Van jó pár szereplő, akiket kedvelek, de a top pasik-csajok közé nehéz bekerülni. Viszont így az első rész elolvasása után úgy érzem, Roth a legszűkebb körbe fog tartozni, és ha Layla nem is csatlakozik hozzá, azért kedvenc biztosan lesz. Démonos történettel azért elég sokszor találkozik az ember, vízköpőssel viszont nagyon-nagyon ritkán, legalábbis velem ez a helyzet. Úgyhogy örültem, hogy részben a gorgók vannak főszerepben, és bár kicsit klisés, hogy a lány félig ez, félig az, nekem bejött. Majd később a spoileres részben továbbviszem ezt a gondolatot, most viszont még szereplők! Layla keverék, és bár az őrzőkkel él, azért nem olyan könnyű a helyzete. A könyv elején teljesen elnyomta a démon énjét, és minél inkább haladtunk a történettel, annál inkább elfogadta, ami Rothnak köszönhető, ezért pedig nem tudok eléggé hálás lenni. Lássuk be, kezdetekben még gyerekesen viselkedett a lány, azonban fokozatosan változott. Nem mondom, hogy a végére már milyen felelősségteljes, és igazán érett, de jó úton haladunk. Roth pedig... Egyszerűen hűha! Oké, már vagy ötvenszer kezdtem el, és töröltem ki a következő mondatot, mert nem bírom megfogalmazni. Van egy rosszfiús imidzse, amihez hozzájön az aranyossága, és az, ahogyan törődik Laylával. Leginkább Daemonhöz tudnám hasonlítani, de az a vicces, hogy rá sem hasonlít. Azonnal megszerettem, de szerintem nem én vagyok az egyetlen. Viszont Nicolai, na őt lehet, hogy egyedül én kedveltem meg. Fogalmam sincs, miért, mégis a legelső felbukkanása óta kedvelem, és Morrisszal is ez a helyzet. Zayne... Hát, biztosan sokan megkedvelték őt is, de én még nem tudom, pontosan mit érzek iránta. Aranyos, de ennyi. Őt más oldalán képzelem el. Staceyt és Samet megkedveltem, és nem bánnám, ha kicsit több szerepet kapnának, még akkor is, ha a barátnő viselkedése néha tök fura. A többi szereplőről annyira nem tudok, és nem is akarok beszélni, bár egy-két emberről már gyanítom, hogy szerves részei lesznek a következő résznek. Viszont Bambi! Rühellem a kígyókat, viszont őt kifejezetten megszerettem. Toppancs még nem kapott szerepet, pedig reménykedtem benne, de már a neve miatt is megéri kedvelni a sárkányt. Na de ne dumáljak ennyit a szereplőkről, igaz? A történet elején rögtön ki is derül, hogy Layla félig őrző, félig démon, az előbbieknél él, velük ellentétben ő iskolába jár, a barátai nem tudják, hogy üres óráiban démonokat jelölget meg, ahogyan azt sem, hogy vannak ilyen lények. És igen, ezt itt így, ilyen tömény mennyiségben ránk zúdította az írónő. Értem én, hogy gyorsan meg kell tudni mindent az első találkozás előtt, de nekem kicsit hirtelen volt ez. Nem mondom, hogy elrontotta a történetet, mert nem is ezeken a dolgokon van a hangsúly, és Roth amúgy is eltereli mindenki figyelmét. De azért na. Kicsit sok volt. Viszont pozitívum, hogy ezt enyhítette Jen humora és stílusa. Na meg Roth. Örülök neki, hogy nem ő volt az, akit meg akar jelölni az őrzőknek, hanem csak felbukkant a srác, mert így legalább nem volt olyan klisés. Ráadásul nem is kell őt üldöznie, meg a srác sem akarja kinyírni, úgyhogy ezek is tetszettek. Ami számomra fura volt, hogy itt is megjelent a Luxenből jellegzetes kertészkedés, biosz óra, a süti imádat és a cicák. Nem rontotta el, és nem is volt olyan érzésem, hogy abból van átvéve, egyszerűen csak feltűnt. Szóóóval, most így elkalandoztam és totál összekutyultam a cselekmény sorrendjét, ugorjunk vissza a legelejére, a jelölgetős részhez. Layla mindenki auráját látja, azonban a démonoknak nincs, úgyhogy iskola után meg szokta jelölni őket, az őrzők pedig megölik őket, hiszen milyen csúnya rossz lények. Itt még Layla is inkább az őrző énjét részesíti előnyben, annak ellenére, hogy nem tud vízköpővé átalakulni. A történet elején is szokásához híven meg akart jelölni egy démont, akiről kiderül, hogy komolyabb ellenfél, mint hitte. Ekkor pedig felbukkan Roth, szándéka szerint, mint megmentő, Layla szemszögéből egy újabb potenciális ellenfél. Úgyhogy a lány amint tud, elmenekül, meg sem várva Roth mondandóját. Na azért így többszöri nekifutásra csak sikerült elmondanom! Layla persze nem mondja el a őrzőknek, hogy találkozott egy démonnal, és amíg lehet, ezt titkolja is. Ez az egész szituáció vezetett ahhoz, hogy aztán Roth a lánymosdóban támadja le Laylát, igazándiból nem mondja el, miért, de nem akarja, hogy tovább jelölgessen démonokat. Egészen addig nem is veszi komolyan, amíg ki nem derül, hogy amúgy egy csomó démon mászkál a városban, és valószínűleg akarnak valamit. Nyugalom, nem akarom az egész könyvet ilyen részletesen elmondani, és tönkretenni mindenkinek az élményt, de valamiért úgy éreztem, ezeket muszáj leírnom. Ráadásul váltok is. SPOILER. Az iskolában történtekről nem szeretnék beszélni, annak ellenére, hogy azért volt is cselekmény bőven. Őszintén, az őrzőket nem bírtam annyira, alig vártam, hogy a démonos csapat kerüljön sorra. Amikor Roth elkíséri jelölgetni Laylát, azt nagyon, de nagyon szerettem! Mert ez volt az a pont, amikor a lány nem mondhatta azt, hogy a démonok mind gonoszak és gyilkosok. És ez már egy lépés afelé, hogy ne tagadja le a másik felét. Mert az őrzők gyerekkorától kezdve el akarták vele nyomatni, és részben megértem. De na, inkább vagyok lázadó, mint jókislány! Szóval ez a kövessünk-néhány-démont-aztán-sütizzünk rész nekem nagyon bejött, és kezdtem azt érezni, igen, végre izgalmas lesz a történet! Félre ne értsetek, egészen addig a pontig is tetszett, de nem volt semmi akció, én meg már alig vártam, hogy kicsit több dolgot tudjunk meg, és Layla meg Roth belevessék magukat a sűrűjébe! És az, hogy elárulta az anyja nevét, az határozottan előrébb vitte a sztorit! A hazafelé út pedig... Imádtam! Főleg Bambi miatt, de hát na. És amikor az alfák ott voltak, Layla pedig lelépett addig! Hű! ♥ Oké, oké, tudom, hogy bunkóság csak egy-két infót közölni, amiből aki nem olvasta, egy kukkot sem ért, de legalább ennyit engedjetek meg. Így ki tudom élni magam, ti pedig nem tudtok meg semmit! :3 SPOILER VÉGE. Nem akarom elárulni, pontosan mikor, de Roth elárulja, mégis miért keresik őt a démonok, és mi a fene folyik körülöttük, ami csak még érdekesebbé teszi a helyzetet! Ráadásul egyértelmű, hogy az őrzők is ismerik Layla múltját, mégsem árultak el neki semmit, ami számomra gyanússá tette őket. A történet végét nem akarom elárulni, pedig annyira szeretnék beszélni róla! De az már túl sok lenne még spoileresen is, úgyhogy befogtam! SPOILER. De nem bírom ki, a legeslegvégéről muszáj mondanom pár szót! Egyszerűen a falba tudnám verni a fejemet ettől, és tudom, hogy hamarosan jön a következő rész, de még az is olyan messzinek tűnik! Most. Azonnal. Akarom. Mert Roth mondata. A francba is, másolni akartam, de az sok lett volna, pedig argh! Tudom, semmi értelme annak, amit mondok, ennek ellenére is tök kusza, de még írás közben is muszáj néha megállnom, az ujjaimat ropogtatnom, vagy az asztalt "ütögetnem", mert annyira frusztrál ez a helyzet. SPOILER VÉGE. Kérem a következő részt. Ennyi! Nincs más mondanivalóm, talán majd a második részben kiadom magamból az itt el nem mondottakat. Istenem, akarom a folytatást!
Idézetek
" – Hát, én… Én el sem hiszem, hogy macskáid vannak. – Megmozgattam az ujjaimat a levegőben, és a cicuska megpróbálta elérni őket. – Mi a nevük?
Roth felhorkant.
– Az ott Fúria. A fehér Turbó, a feketét pedig Thornak hívják.
– Micsoda? Ezeket a cukiságokat így nevezted el, bezzeg az óriás kígyódat Bambinak hívod?"

"Odamentem az iskolatáskámhoz, és előhalásztam a mobilomat. Roth valamikor megkaparinthatta a telefonomat, ugyanis átírta benne Zayne nevét Vízköpőre, a saját számát pedig Dögös Démon néven tüntette fel. Ekkora egy hülyét!"

" – Caim vagyok, harminc démonsereg ura, s egyedül a poklot szolgálom.
– Na, baszki. – suttogtam. Mi a francot keres egy újabb démon a lányklotyóban?"

Remélem, tetszett a bejegyzés,
Peetagey Smile

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése