Kívánság #8 - J. Goldenlane - Éjfél

Sziasztok! 
Annyira zokni vagyok agyilag a sok vaktérképtől, hogy egyszerűen nem tudom mivel felvezetni a bejegyzést... Úgyhogy csak nyugtázom, hogy december van, és remélem, hamarosan az egész országot beborítja majd a hó! ♥

Előszó

Még úgy ezer évvel ezelőtt Zsazsi megkért, hogy olvassam el ezt könyvet, de csak nemrég sikerült a kezeim közé kaparintanom. Sajnos ebben az esetben nem volt elég, hogy hasonló az ízlésünk, de azért itt van róla a véleményem!

Író: J. Goldenlane

Magyar cím: Éjfél

Fülszöveg

"A ​halandók, akik folyton az öröklétről ábrándoznak, vajon belegondolnak-e abba, hogy a végtelen időnek önmagában semmilyen értéke sincsen? Annak, akinek régi barátja a halál, és akit a megsemmisülés pillanata néha jobban vonz, mint taszít, felfoghatatlanul mást jelent a pillanatok múlása. Eredendően máshogy látja tőle önmagát, a világot… a prédát és a vadászat kiteljesedését is.

Alexander Nyikolajevics Szumarokov főhadnagy egy letűnt kor mementója: udvarias, intelligens, vasakaratú arisztokrata. Csak éppen tökéletesen halott, amíg az emberek világában felkel és lenyugszik a nap. Az éjszaka uraként a modernkori London utcáin keres értelmet a monoton éjjelekben – és találkozik a Nővel, aki harmóniájában maga a tökély, akiben csak úgy izzik a tűz, az élet. Csakhogy neki már megvan a maga Hercege.

Amikor Alexander élet-halál fogadást ajánl, hogy ki nyerheti el a Nő szerelmét, ő már tudja, hogy a tét nem pusztán a létezés – hanem az őserő, amely bárminek értelmet adhat, amellyel a világot ketté lehet tépni."

Információk
 - Vámpírok
 - Fogadás
 - Kreativitás
 - Szerelem


Borító

A fenti borító nagyon tetszik, szerintem tökéletesen illik a történethez. Ott van rajta egy alak, aki bármelyik férfi főszereplő, mégis érzi az ember, hogy inkább Alex az. Ráadásul a borítón egyes részek valóságosnak tűnnek, mások álomszerűnek, ami nekem nagyon bejött. Sokkal jobban tetszett, mint a másik, amin csak Alex van, habár a maga nemében az sem rossz. Csak ez a színes jobban megragadott, mint a komor és sötét.

Történet

Sokszor fagytam már le ennél a résznél, azon gondolkodva, ezúttal hol kezdjem, de most az eddigieknél is nehezebb. Van egy nagyon érdekes ötlet, de úgy érzem, nem lett jól kidolgozva. Vagyis biztosan velem van a hiba, mert molyon úgy láttam, nagyon sok embernek tetszett, és én is egy rajongó kérésére olvastam el. De nekem valahogy furcsa volt. Az, hogy nappal a vámpírok is csak hullák, és tehetetlenek, nagyon érdekes volt, tetszett, hogy valami új felé indult el az írónő. Az sem zavart kifejezetten, hogy meg tudták állni a vérivászatot, ha akarták. De te jó ég, annyiszor volt a vér szó benne, ráadásul néha egyáltalán nem illet oda, hogy már a fejemet fogtam! Ha valami mondat lett volna, hogy hú, emiatt most megkívántam a vért, egy szavam nem lenne. Viszont nagyon kevés alkalmat kivéve mindig csak jött a 'vér, vér, vér...', amit nagyon nehezen toleráltam a vége felé. A másik ilyen az idő nincs, az idő nem létezik. Az is annyiszor volt benne, hogy néha már abba kellett hagynom ott az olvasást, mert egyszerűen zavart. Na meg a ránéznek-és-azonnal-halálfélelmük-van-dolog. Naaaaaggggyon idegesítő volt! Ha legalább csinált volna valamit, akkor megértem, de csak így szimplán sokkal inkább volt frusztráló. Még lett volna egy gondolatom, de először inkább térjünk rá a szereplőre, hogy értsétek is. A vámpírokkal kezdek, ha már a főszereplőnk is az. Alex egy hihetetlenül idegesítő személy, szerintem a legrosszabb, akivel valaha találkoztam. Nagyon idegesítő volt a stílusa és a modora, arról nem is beszélve, hogy bár nagyra volt magával, hogy úriember, meg miegymás, a legaljasabb volt a könyvben. Maria hasonló bűbáj, nem is értem, miért gondolta Alex, hogy micsoda kincs az a lány. Enyhén szólva pszichopata volt, de kit izgat? A Lord is elég érdekes volt, bár hál' istennek, nem sokat találkozhattunk vele. Viszont Richie hatalmas kedvenc lett! Az elején még egy kicsit furcsának találtam, de minél inkább haladtunk a vége felé, annál jobban megkedveltem. Az emberek közül Merrill, vagyis Herceg szintén egy nagyon szerethető karakter és élveztem, hogy nem töketlenkedik, hanem felveszi a kesztyűt és keményen játszik! Ami pedig a Lovagot és a Baglyot illeti, Peter nagyon szerencsés. Tényleg olyan barátai vannak, akik bármit megtennének érte. Még egy vámpírral is szembeszállnak, ha az le akarja nyúlni a haverjuk csaját. És ha már Nellnél/Katerinánál járunk. Hát te jó ég! Szintén egy olyan ember, akit ki nem állhattam. Alex összevissza magasztalta, hogy milyen okos, így tökéletes, úgy tökéletes, miközben nem! Egy idegesítő, okoskodó, ostoba lány, aki az első érdeklődő miatt lepattintaná a pasiját, mert miért ne? Egyáltalán nem volt szimpatikus, és egy idő után eljutottam arra a pontra, amikor már csinálhatott akármit, csak fejbe akartam verni, és bedobni egy sírba Alex mellé. És egyáltalán nem értettem, hogy miért küzd mind a két pasi érte. Oké, az elején még megértem Petert, hisz a barátnője. De azért aki képes más felé kacsintgatni, miközben elvileg szereti a párját, nekem az már elég gyanús. Na mindegy, kinek mi. Thomas pedig szintén egy érdekes karakter volt, akiről az elején nem is gondoltam volna, hogy a végére megszeretem, mégis így lett! Viszont most, hogy ismerjük a szereplőket, rátérek arra, amit még akartam. Nagyon tetszett, hogy egy fogadást kötöttek, és ahogyan össze volt kötve a korlátokkal. Mivel Alex vámpír, így övé volt az este, Peteré pedig a nappal. És ahogyan haladtunk, volt jó pár program, amivel le akarták nyűgözni Nellt. És az a vicces, hogy ezek a részek untattak, és egyáltalán nem élveztem. Azonban a végén, amikor a három fiú már a vámpírokat szívatta, és már főleg egymással foglalkoztak... Na az már nagyon jó volt! Ott tényleg volt mit olvasni, és néhány szórakoztató pillanatot okoztak. Ki sem néztem volna Peterékből, hogy ilyenekre képesek, de nagyon tetszett. És ahogyan haladtunk, Richie is megkedvelte a fiúkat, aminek nagyon örültem. Mondjuk a vége nekem megint csak furcsa volt, és úgy éreztem, hogy lényegében tök felesleges volt elolvasni. Mert ugyanott tartottunk, ahonnan elindultunk. Nos, majdnem. De olyan apró változások voltak ezek, hogy igazándiból nem is tekintem annak. Szóval összességében nem lett volna olyan rossz, mert érdekes az alapötlet. Viszont nekem eléggé elrontotta, hogy a főszereplők idegesítőek voltak, és viszonylag keveset szerepeltek azok, akik szórakoztattak. Mindenesetre ne tántorítson el titeket az, hogy nekem nem tetszett, ha egy kicsit is felkeltette az érdeklődéseteket, akkor vágjatok bele! Sokaknak bejött, lehet, csak én vagyok ilyen hebás.

Idézetek

" – Neked éppen nincs kocsid, én meg nem tudok vezetni. Elvinnél pár helyre?
 – Mi? Hogy fuvarozzalak, mint egy sofőr? Szó sem lehet róla!
 – Az emberem, aki eddig hajtott nekem, fent vár Mariára, aki ma éjszaka érkezik. Akarsz vele cserélni?
 – Megvesztél? – kapta ki a kezemből a kulcsot, és futva indult a garázs felé, éppen csak a válla felett visszaszólva – Húzzunk innen, mielőtt befut!"

"– Ez így nekem túl szép, Alex. Előbb átvetted a listát, most meg hagyod, hogy megzsaroljam Mariát. Gyereknapot tartasz?"

Remélem, tetszett a bejegyzés,

Peetagey Smile