Böszörményi Gyula - Ármány és kézfogó

Sziasztok! 

A tegyük-ki-az-összes-bejegyzést-egymás-utáni-napokon-dolog megbukott, de azért a héten kikerül a maradék is. :3

Előszó

Ezt a könyvet egy kicsit visszaesésnek éreztem a második részhez képest. Ráadásul a folytatás mind zseniális, így még nagyobb szívfájdalom, hogy ez kevésbé tetszett. Ennek ellenére imádtam, és nagyon ajánlom mindenkinek, érdemes sort keríteni Miliék összes kalandjára!

Író: Böszörményi Gyula
Magyar cím: Ármány és kézfogó (Ambrózy báró esetei 3.)

Fülszöveg
"A naptár 1900-ról lassanként 1901-re vált, miként a négy esztendővel korábban elrabolt Hangay Emma ügye is hátborzongató fordulatot vesz. Ambrózy báró, az Osztrák-Magyar Monarchia első magándetektívje és hű segítőtársa, Mili kisasszony új nyomra lel, ám az ösvény, melyre ezáltal lépnek, sokkal tüskésebb, nyaktörőbb és veszélyesebb, mint azt bármelyikük is sejtené. Vajon a morc báró miért válik egyre titokzatosabbá, sőt, kegyetlenné és gonosszá azokkal szemben, akik szeretik, s hogyan lesz képes mindezt Mili kisasszony elviselni? Mit rejt a Magyar utcai ház, miért lop lovat Mück Márika, kinek vall szerelmet Tarján Vili, és hány holttest kell még ahhoz, hogy a háttérben működő gonosztevők nehéz vasba veressenek?"

Információk
 - Bizalmi gondok
 - Rengeteg titkolódzás
 - Emma ügyének lezárása
 - Bonyolult és fordulatos cselekmény


Borító

Annyira tetszik ez a borító! Tudom, teljesen egyszerű, úgyhogy nem kéne annyira odalennem érte. De mégis szeretem, hiszen Mili és Emma is helyet kap rajta, közben mégis csak az egyikük emelődik ki. Az egyetlen dolog, amit sajnálok, hogy anya hibás könyvet vett, és a kis domborok el vannak csúszva. Nem feltűnő, hisz én is csak véletlenül vettem észre. De a könyvek számomra szent és sérthetetlen dolgok, utálom, ha akár csak sarkos is lesz egy. Ja, vannak rigolyáim.

Történet

Ez volt az a könyv, aminek az értékelését mindig halogattam, és bár tudtam, hogy az első rész kikerülése után sürget az idő, mégis nehezen álltam neki. Egyszerűen hiába szeretem magát a sorozat, ez egy olyan része volt a történéseknek, amire nem szívesen gondolok. Itt jött el az a pont, amikor Mili és Richárd nem ismerkedőfélben lévő idegenek és nem is két ember, akik bár nem vallják be, de tisztelik és szeretik a másikat. Itt még baromi sok a titok és a bizalmatlanság, ami bár a szereplők hibája, mégis a könyv rovására ment. Egyszerűen nem éreztem azt az összhangot, amit kellett volna, és ez elszomorított. A báró viselkedése hihetetlenül kiakasztott és értem én, hogy Mili sokszor szeszélyes és valóban tud meggondolatlan lenni. De az ég szerelmére, a nővéréről van szó! Annyi ideje nem találkoztak, a kisebbik Hangay képes volt felcaplatni egyedül Pestre, csak hogy megtalálja a testvérét, és nem félt teljesen idegenekre hagyatkozni. Erre amikor ott van a lehetőség, Ambrózynak van képe eltitkolni, hogy megtalálta Emmát. Ez az a lépés, amit soha nem fogok sem megérteni, sem megbocsátani a férfinak. Mert ha valóban olyan jó nyomozó, akkor tudhatná, hogy Mili távol tartotta volna magát még egy kicsit a nővérétől, ha ez az ára, hogy utána hazatérhessen. Legalábbis én szentül hiszem el. Egyébként pedig simán lehettek volna titkos találkák, de mindegy. Mint mondtam, ez teljesen érthetetlen lépés volt a bárótól. Szóval igen, ebben a részben kevésbé kedveltem Richárdot és néha Milivel is voltak gondjaim. Az előző részben ügyesen besegített a mentorának, itt viszont tétlenkedett. Persze, néha csinált valamit, amit ő nyomozásnak hívott, de ez inkább volt kislányos zavar. Nem használta a képességeit és azokat a trükköket, amiket már elleshetett Ambrózytól, helyette visszatért az a kislány, aki fejjel rohan a falnak. Aki mindenféle terv nélkül megy, és okoz valami katasztrófát. Nem mondom, hogy az ész teljesen hiányzott ezeknél a cselekedeteknél, de egyáltalán nem végzett jó és alapos munkát a lány. Viszont most végre rátérek magára a történetre, és azt hiszem, a lányoknál kezdem. Emma, Fecska, Márika és Anna még mindig a Hül-házban vannak, ahol Totyó újra fogolyként akar bánni a lányokkal, azonban ekkor teljesen váratlanul felbukkan a főbérlő, és ez tetszett! Végre kiderült, hogy azon a környéken nem csak rossz ember lakik, és végre valahára segített is nekik. Fecska persze a szerelméhez akar költözni, Anna és Márika ott maradna, Emma viszont még gondolkodik. Ekkor bukkan fel a báró, aki elviszi őt egy biztonságos helyre. És annyira nem fair, hogy ő tisztában van azzal, hogy a lány biztonságban van! Mert közben Mili képes lenne egy teljesen megbízhatatlan alakkal találkozni és a szavára adni, abban bízva, hogy így közelebb kerülhet a nővéréhez. Azért Richárd az elején még nem zárja ki annyira Milit. Mikor értesülnek Totyó haláláról, akkor elviszi a lányt a hullaházba, sőt még az áldozat lakására is együtt mennek. Ahol egyébként az egyik legforróbb nyomra bukkantak, legalábbis a kisebbik Hangay lánynak biztosan az. És ezután jött el az a pillanat, amit egyáltalán nem mondanék megfontolt lépésnek. Az, hogy Mili találkozott Matolcsyval, elég őrült lépés volt. Amire nem került volna sor, ha a báró beavatja a tanítványát. Az viszont, amit ezután Richárd tett, az már komolyan sok volt. Most nem fejteném ki, hogy mi is történt, de maradjunk annyiban, hogy ezzel már kétszeresen lépett át egy határt. Ennek nyilván volt jótékony hatása is, hiszen Mili megismerkedett Fecskával és hallott egy-két információt, amin elindulhatott. De megint csak oda lyukadunk ki, hogy teljesen felesleges lett volna követni ezt a szálat, ha Ambrózy nem titkol el mindent. Viszont el kell ismernem, hogy Márika meglepett. Nem gondoltam volna, hogy képes bármit megtenni, hogy Emmával maradhasson, úgy látszik, alábecsültem a kapcsolatukat. Mindenesetre szült egy-két érdekes helyzetet a párosuk, ami inkább köszönhető a kislánynak, semmint a nagyobbik Hangaynak. Volt egy olyan rész, ami bár nem fontos része a történetnek, azért szintén meglepett. Mint említettem, a báró tett egy igen megosztó dolgot, amin Terka néni és Isti összevitázott. Persze Agáta mama elsimította az ügyet, mégis érdekes volt látni, hogy ki hogyan reagál a történtekre. Na meg egy teljesen új irányba indul el Mili nyomozása, amire már az olvasó is rettentő kíváncsi és ez végre igazán mozgásba lendíti a lányt. És az a vicces, hogy a báró életének kutatásával sokkal többre jut Emma ügyében, mint korábban, csak éppen a darabokat nem tudja összetenni Emma álnevei miatt. De le a kalappal, ügyesen eljut a Hül-házba, illetve a Pilisy-házba, ahol volt és ahol van a testvére. A gond csak az, hogy a báró nem egyedül óvja Emmát. Így van, aki értesítse a férfit és a harmadik legrosszabb lépése az volt Ambrózynak, hogy hazaküldte Milit. Oké, a következő rész ismeretében már csak fél szívvel jelentem ezt ki, viszont emlékszem, hogy amikor itt tartottam, én is utáltam a bárót. Ezután pedig teljesen más fordulatot vesz a történet, a nyomozással egyre több érdekes dolog kerül napvilágra. Ezer örömmel beszélnék ezekről, de úgy érem, már így is sokat árultam el nektek. SPOILER. Oké, egy kicsit azért még muszáj beszélnem róla, mert beleőrülök, hogy a nyomozás miatt sosem beszélhetem ki az egész sorozat cselekményét. Egészen eddig Bissingen és Matolcsy volt a gyanúsított, amikor pedig Marosvásárhelyen beszélnek az apával, illetve Nórával, szinte minden eddigi információ megkérdőjeleződik. Ráadásul Emma és Márika sem bír nyugton maradni, ami miatt a bujkálónk bajba kerül, és ha nincs Ambrózy, Róza asszony és a jó kapcsolatok, akkor kétlem, hogy megúszták volna. Az a bizonyos férfi pedig nagyon aranyos volt, aki végül békén hagyta Emmát. Tudom, ez így nagyon homályos és érthetetlen, de nem akarom megnevezni, legyen meglepetés. Viszont nem hagyhattam szó nélkül, hogy ilyen helyes (?) döntést hozott. Nem is tudom, mi lenne a megfelelő szó, az biztos, hogy tisztelem érte. A legnagyobb meglepetés mégis a vége felé jön el, itt most arra a részre gondolok, amikor Joszóék segítenek az ügyben. Az egy érdekes és váratlan beszélgetés lehetőségét teremtette meg, amire nem mertem volna tippelni. A történet elején én teljesen más végre számítottam, úgyhogy nagyon örültem, amiért mégsem volt egyértelmű ez a dolog. Aztán persze jön még egy nagyobb fordulat, ami Mili akciójával kezdődik, Emmáéval folytatódik és Richárdéval fejeződik. SPOILER VÉGE. Úgyhogy így végére rengeteg váratlan dolgot olvashattunk, amit imádtam, és rendesen megmentették a történetet. Ami pedig a legeslegvégét illeti... Nos, azt hiszem ez a könyv legváratlanabb része, ugyanakkor nem tudom, ki hogy van vele, de elég gyanús is volt. Remélem, nem árultam el sok mindent! Úgy utálom azokat a történeteket, amikben nyomozás folyik, mert sosincs képem elárulni a folyamatot. Szóval jó szórakozást hozzá, remélem, tetszeni fog nektek is!

Idézetek

"– Kezét csókolom, méltóságos asszonyom! – kapta le fejéről vizes kalapját Vili.
– Ez valami új sport? – mérte végig őszinte kíváncsisággal a hírlapírót Erdődy grófnő. – Mostantól hetente felszalad a Svábhegyre, hogy tiszteletét tegye nálunk?"

"– A Sáncz utcai Gurlickné is bézárta a férjit, rákúcsolva szegényre a pinceajtót, oszt amikor megtanáták a nyomorult Gurlick csontvázát, az asszony csak annyit vallott, hogy ugyan minek nyitogatta vón három éven át azt az ajtót, ha odalenn semmi számára hasznos nem tanáltatott."

" – Herrdoktor, maga sohase pucoválja a lábosait? – replikált vele a termetre kisebb, ám szájra sokkal nagyobb Mück Mári. – Nézze mán meg, hát hogy néz ki ez az edény? Valami beleszáradt, vagy beledöglött, én nem tudom, de az biztos, hogy a bogarak szeretik, mer' úgy kétmaréknyi zsizseg rajta.
– Az a vacsorám – felelte kelletlenül Herrdoktor, aki két szobája közül az utcára néző szebbiket engedte át a lányoknak. – Vagyis hogy a vacsorám vót!
– Mikor?
– Hááát... – a férfi komolyan töprengve vakargatta a szakállát. – Ha csirkecsont van benne, akkor három napja, ha viszont lapocka...
– Dobom ki innét ezt az undokságot – döntött Márika, majd Herrdoktor szobájának hátsó udvarra néző ablakát kitárva a lábost szép ívben Márton úr gyűjteményének tetejére hajította. – Szer'usz, mocskosság! – kiáltotta (...)"

Remélem, tetszett a bejegyzés,

Peetagey Smile