Cassandra Clare - Az Árnyvadász Akadémia

Meglepetééés! Vagy valami olyasmi.

Előszó

Igazából fogalmam sincs, mi ütött belém. Ültem a gép előtt, túl a The Good Doctor és a Sebző vágyak értékelésén és arra gondoltam, folytatni kéne A bíbor lakosztályt, mert megint csúszni fogok. Aztán azon kaptam magam, hogy nincs kedvem most nekiállni, helyette valami gyors és könnyed olvasmányt akarok. És így nem tudom. Hirtelen ott tartottam, hogy már az összes könyv bejegyzését előkészítettem, hogy már csak a véleményem, az idézetek, az infók és a címkék maradjanak.

Író: Cassandra Clare

Magyar cím: Az Árnyvadász Akadémia (Történetek az Árnyvadász Akadémiáról 1.)
Eredeti cím: Welcome to Shadowhunter Academy (Tales from the Shadowhunter Academy 1.)

Fülszöveg

"Miután mondénként, aztán vámpírként élt, Simon nem gondolta volna, hogy egyszer még árnyvadász lehet belőle, ma azonban megkezdi tanulmányait az Árnyvadász Akadémián.
Vajon lehet-e belőle ugyanaz az ember, aki vámpírként volt? Képes lesz-e megint hőssé válni, és megfelelni a barátainak, Isabelle-nek, és legfőképpen önmagának?"

Információk
 - Amnézia
 - Árnyvadász Akadémia
 - Vérfrissítés
 - Barátságok
 - Kapcsolatok


Borító

*Az összesnél ugyanez van*
Nagyon tetszik, hogy egy egységes kép van részekre szedve. Ahogy láttam, eredeti nyelven ki van adva egy kötetben az összes rész, ami szerintem elég logikus, sokkal praktikusabb, mint egyesével kiadni. Persze gondolom a pénz miatt van így, de az a sok fa! Szóval tök jó, hogy külön van vagdosva a kép, de összerakni elég nehézkes a tíz darabot, ebből a szempontból nem tetszik annyira ez a dolog.

Történet

Kicsit féltem ettől a sorozattól. Mivel Cassandra Clare-től egyedül a Pokoli Szerkezeteket olvastam, na meg néhány dolgot tudok a Végzet Ereklyéiből, ezért nagyon sok a homályos folt. Viszont ezen kívül egyik sorozatnak sem volt kedvem még nekiállni, ezért halogattam ezt is. Most meg jött ez a "zseniális" ötletem, hogy olvassuk el, mert miért ne. A történet elején még rengetegszer kapkodtam a fejem, hogy most mi van. Az, hogy a szereplők milyen kapcsolatban vannak, nálam egy szinten megakadt, és Simonról én annyit tudtam, hogy vámpír lett. Most meg kiderült, hogy semmire nem emlékszik a múltjából, így elég nehezen tud a többiekkel élni. Szóval elmegy az Árnyvadász Akadémiára, ami nekem annyira furcsa volt! Hozzá szoktam ahhoz, hogy Intézetekben nevelkednek a gyerekek, és élik az életüket. Ehhez képest furcsa volt, hogy egy iskolát alakítanak ki mondénok és árnyvadászok számára. Mivel csak a Csontvárost olvastam vagy ezer éve, így kialakult ugyan a véleményem Simonról, de nem megyek vele sokra, így mindenki tiszta lappal indult nálam ebben a sorozatban. A fiú igazából azt se tudja, mit akar kezdeni magával, próbálja felvenni a fonalat és ismét önmaga lenni, vagy ha az nem megy, akkor kitapasztalni, milyen is ő. Az agyamra ment, hogy mindenki ajnározza, hogy ő micsoda hős, meg odáig voltak érte. Igen, biztosan teljesített az előző sorozatban, de az ég szerelmére, azért mentek oda, hogy tanuljanak. Ismerjék el, és kész. Ne ekörül forogjon minden. Ráadásul Julie és Jon egy idegesítő, nagyképű és lenéző kölyök, akiknek igazából fogalmuk sincs az árnyvadász világról, de azért verik a mellüket. Utáltam, hogy lenézik az alvilágiakat és a mondénokat, egyszerűen logikátlan és bunkó dolog. Alig vártam, hogy Simon tegyen ellene valamit, és nagyot csalódtam volna benne, ha nem osztja ki őket. Beatrizban kellemesen csalódtam, remélem, ő a későbbiekben majd kap nagyobb szerepet. George szintén aranyos srácnak tűnik, és amikor megláttam, hogy Lovelace! Azt hittem elolvadok! Jessamine még ha nem is volt a legjobb ember, nagyon a szívemhez nőtt és annyira örültem, hogy valaki az ő nevét is képviseli! Ami pedig Catarinát illeti... Azt hiszem, új kedvenc boszorkánymesterem lesz! Imádom ezt a nőt, és ha nem fog szerepelni a továbbiakban, nagyon, nagyon nyűgös leszek. Rosszabb, mint egy gyerek. Isabelle pedig nem sokat szerepelt, de mindig is szerettem a lányt. Talán az ősei iránti szeretetem is benne van ebben, nem tudom. Mindenesetre örültem, hogy külön felbukkant a lány, és alig várom, hogy szerepeljen még. Ami a történetet illeti, eleinte csalódott voltam. Úgy éreztem, nincs semmi esemény és csak haladok a vége felé, de nincs igazi történés. De az utolsó pár oldalon már csak mosolyogni tudtam, és egyik pillanatról a másikra ugrottunk feljebb egy csillagot. Ez amolyan bevezető, amiben barátságok alakulnak ki, megismerjük az Akadémiát, és az olvasó várja a folytatást. Nem gondoltam, hogy ennyire tetszeni fog, de így lett és örömmel állok neki az újabb kötetnek.

Idézetek

"Az, hogy alig két perce érkezett, és egy lány máris az ágyára veti magát, egészen izgalmas is lehetett volna, kivéve persze, hogy Julie csak egy pokolbéli rágcsáló elől menekült."

" – Simon! – szólt oda halkan George. – Egy gyors tipp. Jobban megy a lovaglás, ha nyitva tartod a szemedet.
– Eddig csak a Central Parkban lovagoltam a körhintán – mordult fel Simon. – Bocsáss meg, hogy nem én vagyok Mr. Darcy!"

" – Nem emlékszem valami jól a Pokolra - mondta Simon de úgy rémlik, kellemesebb hely volt ennél."

Remélem, tetszett a bejegyzés,

Peetagey Smile